Házasság a Biblia szerint


Mi a Biblia szerint a házasság?



Isten a több mint 600 törvényében pontosan megmutatta, hogy mi a bűn, és minek mi a következménye. Viszont a Tórában, a Zsoltárokban, a prófétáknál nem szerepel a házasság pontos levezetése. Ma templomokban próbáljuk Isten előtt kimondani az igent. De próbáljuk meg egy kicsit megnézni, hogy Ábrahám fiai miért építettek templomot. A Jeruzsálemi templom szigorúan áldozati ceremóniák lebonyolítására működött. Nem történt semmiféle házassági ceremónia sem a Jeruzsálemi templomban, sem a zsinagógákban.
Isten pontosan meghatározta a házassági folyamatot:
„Annak okáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.”
A törvény szerint házassági szándék esetében jegyajándékot köteles a férfi adni a szűz (!) lánynak. Amelyik férfi lefeküdt a lánnyal az eljegyzés előtt nem volt bűne annak, viszont kötelessége volt a lányt feleségül venni, és a szülőktől kikérni, ha a lány atyja nem adja a lányt, pénzt kellett adni érte.
2Móz 22,16     Ha valaki hajadont csábít el, a ki nincs eljegyezve, és vele hál: jegyajándékkal jegyezze azt el magának feleségül.
2Móz 22,17     Ha annak atyja nem akarja azt néki adni: annyi pénzt adjon, a mennyi a hajadonok jegyajándéka.
Tehát bujaságának következménye a kötelező feleségül vétel. Viszont ha ugyan ezt egy jegyes lánnyal tette, ki nem vele volt eljegyezve, nem házas lánnyal, halál volt a büntetése a férfinek. És halál volt a lánynak is a büntetése, ha az aktus a városban történt meg, mert nem kiabált segítségért. Tehát a lefekvés más férfival egy jegyesnek, ugyan az a következménye, mintha már házasok lettek volna. Ha egy férfi feleséget jegyzett el magának, nem szolgálhatott katonaként egy évig, nem hagyhatta távol a lányt (asszonyt), hanem örömet kellett adni az asszonyának. Egyenrangú a törvény értelmében a jegyes lány a férjezett asszonnyal. Az 5Móz 22; 22-27 szinonimaszóként alkalmazza. A jegyajándék elkötelezettséget, szövetséget jelentett két ember között, amit nem szennyezhetett be más férfi. A pecsét a szövetségre mindig vérrel történik. Ez a szüzesség elvesztése, mely során vérrel pecsételik el a frigyet, a szerződést. Amelyik lány nem volt az első aktusnál szűz, a lánynak meg kellett halnia. Ezt a véres ruházattal vagy annak hiányával bizonyítottak. 5Móz 22; 13-21

Tehát a törvény értelmében, ha szűz lánnyal hálok nem bűn az, viszont kötelezettséggel jár, éppen úgy, mint az eljegyzés, feleségemnek kell lennie, akihez egész életemben ragaszkodok.

A bűn ismerete a törvény által van.
Rm 3,20 … mert a bűn ismerete a törvény által vagyon.
Ha a törvény engedélyezi a szűz lánnyal való hálást, akkor az nem bűn. Tehát jogtalan az a kijelentés, hogy házasság előtt nem megengedett a szex. Viszont nem következmények nélküli.

A jegyesség egy szövetségkötés, a házasság nem egy adott ceremónia, hanem egy életen át tartó kapcsolat szoros kötelezettségekkel, az első szexuális cselekedet egy pecsét, melyet vérrel pecsételnek meg. Mindez Istentől van, mert nem jó az embernek egyedül, így segítőtársul adta az embernek az asszonyt. Az asszonynak tisztelnie kell a férjét, és engedelmességgel tartozik neki, a férfinek kötelessége szeretni a feleségét. A Biblia szava világos. A probléma ott kezdődik, ha a házasságot egy pillanatnak vagy egy szertartásnak vesznek az emberek. A házasság egy intézmény, ami egy életen át tart. Ennek szerződéses formája a jegyesség, mely elkötelezettséget, fogadalmat, és jogokat jelent és ad. Ennek formalitása ma a jegygyűrű. De bármi lehet, lehetőleg a pénztárcájához mérten drága ajándék, amivel emlékezteti mindkettejüket a szerződésre. A szerződés pecsétje az együtt hálás.

Az újszövetségben szó van menyegzőről. Ilyet nem tartalmaz semmilyen törvény. A nép nagyon sok formalitást átvett az „ősöktől” ami nem Isten rendelete. Ez nem feltétlenül baj. Jézus is járt menyegzőn, ott mutatta meg kizárólag a tanítványoknak, hogy ki is Ő. A menyegző több napon át tartó étkezés volt a két család között. Ez evés és ivás volt, de nem folyamatosan. Nem azt jelentette, hogy első nap délután összejöttek, és öt napig dáridóztak. Naponta egyszer összejöttek, és ettek, ittak, majd „elszéledtek”. Aztán másnap megint. Ez a két család szimbolikus összeforrása volt, ha úgy tetszik, ismerkedési napok, tervezési napok, megpecsételési napok, a törvény egy szóval sem említi. Nem attól házasok valakik, mert a család összejön dáridózni. Viszont a törvény értelmében nem mehetett a lány a szülők beleegyezése nélkül ahhoz, akihez akart. A lány teljes alázattal és szófogadással tartozott a szülők (apja) felé. A férfi sem rabolta el a lányt a szülőktől, hanem kikérte Tőlük. (Bárcsak ennek a világnak még a parazsa meglenne!)

Tehát a Biblia nem ad arra engedélyt, hogy kényünk-kedvünk szerint lefeküdhessünk bárkivel is következmények nélkül. De a szexuális aktus nem tiltott és nem halálos következményekkel járó cselekedet a törvény értelmében, és ebből kifolyólag Isten szerint a jegyesség előtt. Viszont szigorú jogi következményei voltak. Vagy feleségeként kellett élnie vele, vagy mocsok sokat fizethetett a szülőknek, de csak akkor, ha a lány apja nem adta ki a lányt. Ha mindez asszonnyal vagy más jegyesével tette, a következmény: halál.



2 megjegyzés:

  1. Tetszik ez az írás. Azt hiszem a Szentírás sem hatalmaz fel senkit, hogy ebbe többet beleolvasson. Gratulálok!

    VálaszTörlés
  2. Ezzel egyet lehet érteni.Sajnos még a magukat keresztyénnek mondott fiatalok sem mind él így.

    VálaszTörlés