Hány kutyát vitt Noé a bárkába, és ha egy emberpártól
származunk, miért olyan változatos külsejűek az emberek?
Ha megfigyeljük, hogy mennyi kutyafajta van, a hatalmas
bernáthegyitől kezdve a picike palotapincsiig. A hosszúszőrűtől, a
rövidszőrűig. A ma oly divatos evolúcióelmélet (vallás) szerint is egyetlen
kutyaszerű, farkasszerű fajból származik mindannyi, ahogy a farkas vagy a róka
is. A Biblia leírása szerint is így történt. Noé nem több száz kutyafélét,
hanem az összes kutyának egyetlen ősét, valamiféle farkasnak kinézőt párt vitt
a bárkába. Ennek a fajtának a génállománya igen gazdag és fejlett volt (ha
lehet így fogalmazni). Megtalálható volt benne a ma élő összes kutyafajta
tulajdonsága. Hasonlót képzelhetünk el az ember esetében is. Ádám és Éva
hozzánk képest egy „gazdag” génállományú, tökéletes emberek voltak. Mi,
szerintem fizikailag, és mentálisan is fogyatékosak vagyunk hozzájuk képest. Ha
megnézzük, Isten a teremtésének végén ezt mondta: „minden igen jó”. Isten
szerint a világ a teremtésének végén tökéletes volt. Tehát az első emberpár
nyugodtan lehetett egy bizonyos bőrszínű, alkatú, attól még a sokadik
leszármazottjaik lehetnek változatosak. Ezt a kutyák esetében szépen meg lehet
figyelni. Attól a kutya még kutya. Ha meglátunk egy fehér tehenet, meg egy
feketét, attól még mindkettő tehén, és mindkettő ugyan azt a fehér tejet adja,
mint a tarka társa.
Az evolúcióelmélet szerint minden élőlény egyetlen
élőlényből fejlődött ki. Nem értem, hogy ugyan azoknak az evolúció-hívőknek
miért okoz problémát, ha a Biblia szerint is az összes kutya egyetlen
kutyaféléből alakult ki néhány ezer év alatt, vagy ha egyetlen emberpár leszármazottjai
igen sokrétű tulajdonsággal bír?
Csak amíg ezt sokszínű változatosságnak hívhatjuk, sokan közülük evolúciónak hívják, pedig sem alkalmazkodás nem történt, sem új faj nem jött létre, és így nem is jöhet létre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése