Ellentmondások - nap nélkül nappal

Hogyan lehet nappal nap nélkül?

Isten a negyedik napon teremtette meg a napot. Viszont az előző három napon is volt nappal, éjszaka, reggel. Hogyan lehetséges ez?

A mi földünkön nincs nappal, sem reggel a nap, mint égitest nélkül.

Több részt is meg kell vizsgálni, hogy ezt az ellentmondást megérthessük, feloldhassuk!

Nézzünk el a Biblia végére:

Jelenések könyve 21;23

És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány.

Az újjáteremtett földön lévő új Jeruzsálemnek semmi szüksége nincs sem napra, sem holdra.

Mi az a világosság, melyet Isten megteremtett az első nap, és az új Jeruzsálemben is világít? A Jelenések könyve már kijelentette, de ezt megtalálhatjuk más helyen is:

Jn 8,12            Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.

Jel 3,14 … Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete:

Isten a teremtésének kezdetén megteremtette a világ világosságát, amely bevilágít mindeneket. Amíg Krisztus ott van, világosság van:

Jn 9,5  Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok.

Isten Krisztus által teremtett mindent, ami ebben a világban van.

Ef 3,9  És hogy megvilágosítsam mindeneknek, hogy miképpen rendelkezett Isten ama titok felől, a mely elrejtetett örök időktől fogva az Istenben, a ki mindeneket teremtett a Jézus Krisztus által;

1Kor 8,6 …és egy Urunk, a Jézus Krisztus, a ki által van a mindenség, mi is ő általa.

Kol 1. rész

16.       Mert Ő benne teremtetett minden, a mi van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek;

17.       És Ő előbb volt mindennél, és minden Ő benne áll fenn.

Isten tehát a teremtésének kezdetén megteremtette a teremtés végrehajtóját, Krisztust. Ő a világ világossága, ahol Ő van, ott világosság van, ahol Ő nincs, ott sötétség van. Ő a szövétnek, és Isten fényét bocsátja ki.

Tehát Isten dicsősége nem volt örök, hanem néhány órára elment? Mivel éjszaka lett. Mitől lett éjszaka?

Az angyaloknak éppen úgy szüksége van étkezésre, alvásra, mint nekünk embereknek. Ez furcsán hangozhat, de ha megfigyeljük, hogy miképpen étkeztek az angyalok Krisztussal Ábrahámnál, talán nem is tűnik ez az állítás olyan furcsának.

1.         Megjelenik pedig ő néki az Úr a Mamré tölgyesében, és ő ül a sátor ajtajában, a hő napon.

2.         És felemeli az ő szemeit, és látja, hogy íme három férfiú áll ő előtte. És látván, eléjük siet a sátor ajtajából, és földig meghajtja magát.

…

8. És veszi a vajat és a tejet, és a borjút, melyet elkészített, és eléjük teszi: és ő mellettük áll a fa alatt, azok pedig esznek.

Vagy megfigyelhetjük, hogy Krisztus eszik a tanítványokkal, miután feltámadt.

Lukács Evangéliuma 24. rész

41. Mikor pedig még nem hisznek az öröm miatt, és csodálkoznak, monda nékik: Van-e itt valami ennivalótok?

42. Ők pedig adnak néki egy darab sült halat, és valami lépes mézet,

43. Melyeket elvesz, és előttük eszik.

Krisztus földi szolgálata alatt, és előtte, utána is evett, mint mi, emberek. Földi szolgálata alatt éppen úgy pihent, aludt, mint mi, emberek. Ezek után nem gondolom, hogy bizton állíthatnám, hogy Jézusnak a teremtésnél nem volt szüksége pihenésre, hanem mint gép, 144 órán keresztül rendületlenül munkálkodott. Szerintem a nap felében dolgozott, Isten, az Atyának az akarata szerint munkálkodott, majd elvonult pihenni, éppen úgy, ahogy mi magunk is teszünk mindennapjainkban: reggel felkelünk, teszünk, veszünk, dolgozunk, ébren vagyunk, majd az estével „letesszük a lantot”, pihenünk. Isten a teremtésének kezdetén megteremtette a földet, mely már a jelenlegi egy napos ciklusában forgott. Isten a művét, mikor elkezdte, már befejezte, ugyanis Isten ma is jelen van a múltban, és a jövőben. Ő teremtette az időt, nem függ tőle. Isten a teremtés kezdetén is pontosan tudatában volt a föld ciklusának anélkül, hogy megteremtette volna akár csak a földet. Krisztus a teremtés művénél, mikor a teremtést végezte, és jelen volt, a világ világossága volt. Mikor nem volt jelen, sötétség volt. Mikor közeledett, és nekilátott a következő munkának, reggel volt. És éppen úgy, ahogy nekünk is, nemcsak éjjel, hanem a héten egy nap szükségünk van pihenésre, a hetedik napon, szombaton megpihent.

A teremtés leírásának ettől nagyobb hangsúlya is van.

A hét napra, hét korszakot lehet ráilleszteni.

Egy-egy nap, egy-egy ezer esztendő.

A hetedik nap, az utolsó a sorban, talán a legszembetűnőbb. A hetedik nap, a pihenés napja. Ezer esztendőről van szó a Jelenések könyvében is, mikor Krisztus átveszi ezer esztendőre az uralmat a világ felett. Jelenések könyve 20. fejezet.

A negyedik nap teremtette Isten a napot.

A negyedik ezredik évben jött el a Megváltó, akit a Biblia is napnak, mint égitestnek nevez. (Mal 4,1)

Az első nap teremtette Isten a világosságot.

Az első időszakban az ember az Úrral volt. Isten jelenléte közel volt. Az Éden kertjében fizikailag is, de a bűnbeesés után láthatjuk Ábel és Káinnál is jelen van az Úr.

A második nap elválassza a mennyezet alatt lévő vizeket a mennyezet felett lévő vizektől. Ekkor nevezte a mennyezetet égnek Isten.

Az ember elszakadt Istentől, megtelt a föld gonoszsággal.

A harmadik napon egybegyűjtötte a vizeket.

A harmadik évezredben következett be a vízözön, és annak következményei is elindultak.

A negyedik napról, Krisztus eljöveteléről már volt szó.

Az ötödik és a hatodik napra ráhúzni sok mindent lehet, de az én gondolatmenetem szerint erőltetett lenne. Viszont az ötödik és a hatodik napon töltötte be Isten a földet és a vizeket élettel. A világ Krisztus eljövetele után telik meg élettel.

Jn 11

25 Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él;

26 És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal.

Az utolsó „fázis” az ember megteremtése. Az utolsó időben az ember azt hiszi, csak egymaga van, Istentől eltávolodik.

Lk 18,8 Mindazáltal az embernek Fia mikor eljön, avagy talál-e hitet e földön?

Ugyan ezt a részt olvashatjuk az utolsó korszakhoz írt levelében is Krisztusnak:

Lásd Jelenések könyve 3. fejezet 14-22 sorokat.

Tehát Isten világosságának és a szövétnekének (lámpásának, fáklyájának) jelenléte a világ világossága. Krisztus világít be mindeneket. A jelenléte a lámpa, a fáklya.

1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.

2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

3. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.

4. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.

5. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.

(Az égitestek kisbetűvel való jelölése szánt szándékkal történt.)