A három bölcs mikor látogatta meg Jézust?





Jézus születését Máté és a Lukács evangéliumában olvashatjuk.


         Máténál mikor megszületett Jézus napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, mert látták a Krisztus csillagát napkeleten. Bementek Heródes királyhoz, hogy megtudakolják, hol kell megszületnie a zsidók királyának. Összehívva a papokat, írástudókat, megtudván, hogy Betlehembe, így a bölcseket oda küldte, hogy nézzenek gondosan utána a dolognak, majd adjanak hírt róla. Elmenve a csillagot követve megtalálták Jézust, és ajándékokat adtak neki. Majd hazamentek, de nem tértek vissza Heródeshez, mert álomban megintettek, hogy ne menjenek vissza hozzá. József álomban szintén megintetett, hogy siessenek Egyiptomba, mert Heródes halálra fogja keresni a gyermeket. Még akkor éjjel útnak eredtek, és Egyiptomba maradtak egészen Heródes haláláig, mikor is az Úrnak angyala megjelent álmában Józsefnek, és szólt, hogy visszatérhetnek. De nem mert Júdeába menni, mert Heródes fia uralkodott ott, így Galileának vidékére ment Názáretbe.

         Lukácsnál azt olvashatjuk, hogy Betlehembe ment József és a várandós Mária Augusztus császár rendelete szerint, mert az összeíráshoz mindenkinek el kellett mennie kinek-kinek a maga városába. Vendégfogadó háznál nem kaptak szállást, így egy jászolba fektették, azaz egy állatok etetésére, illetve takarmány tárolására használatos vályúba.
Nyolc nap múlva Jézust körülmetélték, és még 33 napig kellett ottmaradnia az asszonynak Mózes törvénye szerint, az ő tisztulásának napjaira. Így tehát a negyven napos Jézust felvitték a néhány kilométerre lévő Jeruzsálembe, hogy Mózes törvényei szerint áldozatot mutassanak be a templomban. Az áldozat bemutatása után elmentek Názáretbe.



         Egy látszólagos ellentmondással állunk szemben, ugyanis amíg az egyik elbeszélés azt írja le, hogy Jézus születése után el kellett menekülnie a családnak Egyiptomba, majd utána hazatérve Názáretbe mentek, addig a másik elbeszélés alapján negyven napig voltak Betlehembe, majd egy rövid ideig Jeruzsálembe és utána elmentek Názáretbe.
Vizsgáljuk meg egy kicsit körültekintőbben a két igét. Pontosabban csak az egyiket, méghozzá Máté evangéliumában található elbeszélést. Ugyanis Lukácsnál nincs nagyon mit kivesézni, mivel nagyon részletes, idői kijelentésekkel történt leírást olvashatunk.

         Mindenkinek ismerős lehet az a kép, hogy a három király áll a jászol előtt és ajándékokat ad. Sok művész ábrázolatában láthattuk, olvashattuk ezt. Láthatjuk sűrűn ezt a képi megjelenítést karácsony tájékán is. Azt ne is firtassuk, hogy nincs szó a Bibliában három királyról, nem tudjuk, hogy hányan voltak, pusztán a három fajta ajándék (arany, tömjén, mirha) miatt lett meg ez a következtetés. 

Viszont azt firtathatjuk, hogy feltűnt-e valakinek, hogy Heródes miért a két évnél fiatalabb gyermekeket ölette meg Betlehemben és miért nem az újszülötteket? Vagy eszébe jutott-e valakinek, hogy Józsefnek és családjának miért kellett egészen Egyiptomig menekülnie, hiszen „csak” Betlehembe történt mészárlás?
Nekem először az jutott az eszembe a két évnél fiatalabb gyermekek lemészárlásával kapcsolatban, hogy Heródes sokáig várt, így biztosra akart menni, mert már a gyermek idősebb lett, mint újszülött. Viszont megtudtam, hogy Betlehem Jeruzsálemtől néhány kilométerre van, egy óra alatt könnyedén oda lehet jutni gyalog. Nem várhatott mondjuk egy évet arra, hogy hírt hozzanak felőle.
Nézzük, hogy mit ír az evangélium. A bölcseket a csillag vezette Jeruzsálembe? Nem. A bölcsek ezt mondták: „Mert láttuk az ő csillagát napkeleten…”  Sőt, miután kijöttek Heródestől, hogy Betlehembe menjenek „És ímé a csillag, a melyet napkeleten láttak, előttük megy vala mind addig, a míg odaérvén, megálla a hely fölött, a hol a gyermek vala.” Majd: „mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének”.  Tehát napkeleten látták a csillagot, majd utána csak akkor, miután elindultak Betlehem felé, mikor is nagyon megörültek annak. Kérdés továbbá, ha a bölcsek Betlehem felé vették az útjukat, akkor miért jelent meg nekik a csillag ismét, mutatva az utat?  Vajon Betlehembe vezette-e a csillag őket? Az ige nem írja, hogy merre mentek, csak azt, hogy Betlehembe indultak. Miért intettek meg a bölcsek, miután eljöttek Jézustól, hogy ne menjenek Heródeshez? Hiszen mi újat tudtak volna mondani neki? Csak nem azt, hogy nem Betlehembe van Izrael királya?

A két evangélium közötti látszólagos ellentmondást csak akkor oldhatjuk fel és tehetjük tisztába, ha a két evangéliumi elbeszélés között egy idői csúszás van. Ha van, akkor az igéből ezt meg is lehet tudni.

Mikor látták a csillagot? „Ekkor Heródes titkon hivatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolá tőlük a csillag megjelenésének idejét.”
És miért két évesig ölte meg a gyermekeket? „két esztendőstől és azon alól, az idő szerint, a melyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől.”
Egyértelmű, hogy a bölcsektől megtudakolt idő alapján döntött a két éves és attól fiatalabb gyermekek megöléséről. Tehát a bölcsek azt mondhatták, hogy csaknem két esztendeje látták a csillag megjelenését.
És azért nem mehettek vissza Jeruzsálembe, mert akkor hírt vittek volna arról, hogy Jézus immár nem Betlehemben tartózkodik. Valószínűsíthetjük, hogy Názáretben volt akkor már.
Ezért is kellett egészen Egyiptomig elmenekülniük, egyfelől a prófécia beteljesedése miatt, másfelől, mert Betlehem tömeggyilkosságának híre valószínű bejárta az egész zsidó lakta területeket. Így Jézus híre, miszerint Názáretben tartózkodik, hamar eljuthatott volna Heródeshez. Mivel Heródes, ahogy az angyal is említette halálra kereste Jézust.
Vajon miért kereste halálra Jézust, mikor már legyilkoltatott minden két évnél fiatalabb gyermeket? Elvileg azért tette, hogy közte legyen a kis Jézus is. Szerintem azért, mert megtudta, hogy nem volt közte. Mégpedig azért nem, mert akkorra már Názáretben lakott, mikor a mészárlás megtörtént, idestova két éve.

Még egy érdekes bizonyság ezzel kapcsolatban: Miután a bölcsek a csillag vezetésével rátaláltak Jézusra,  ezt olvashatjuk: „És bemenvén a házba”. Nem az istállóba, vagy a csűrbe, hanem a házba, ahol a család tartózkodott.

Egy valami szólna a csecsemő mellett, hogy akkor történt a látogatás, mikor Jézus még csecsemő volt.
Máté 2:1  Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben, Heródes király idejében, íme napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe.

Azt azért tudni kell, hogy a Biblia tagolása, fejezetekre illetve versekre osztása a könyvnyomtatással egy időben „keletkezett”. Ha megnézzük ennek a 2. fejezetnek az első sorát az első fejezet második sorával, akkor így néz ki:

Máté 1:25  És nem ismeré őt, míg meg nem szülé az ő elsőszülött fiát; és nevezé annak nevét Jézusnak.
Máté 2:1  Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben, Heródes király idejében, íme napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe.

Mint említettem a tagolás nem akkor keletkezett, mikor a szerzők a görög iratokat írták, hanem több mint egy évezreddel később. Ha másképp tagoljuk, akkor kaphatunk valami ilyesmit is:
És nem ismeré őt, míg meg nem szülé az ő elsőszülött fiát.
És nevezé annak nevét Jézusnak, amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben.

Heródes király idejében, íme napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe. ezt mondván: Hol van a zsidók királya, aki megszületett?

Így nem lehet ezt az eredeti tagolási módot bizonyítékként elfogadni, ráadásul, ha elfogadjuk, akkor nagyon sok kérdéssel szembesülünk a két beszámoló miatt. Mivel a tagolás nincs úgymond kőbe vésve, azt adott esetben meg lehet változtatni, persze csakis úgy, hogy közben a szöveg nem változhat.

Tehát a születés körülményei a következők voltak:
Augustus összeírása végett felment József és Mária Betlehembe, ott megszülte Mária Jézust egy istállóba, vagy egy terménytároló féleségbe. Nyolcad napon körülmetélték, és Jézusnak nevezték el. 33 napig Mária tisztulásának ideje volt, Mózes törvénye értelmében ott kellett maradnia. Krisztus mikor 40 napos volt, felmentek Jeruzsálembe az elsőszülöttet felajánló áldozatot felvinni. Majd elmentek Názáretbe. A születésekor napkeleten bölcsek láttak egy csillagot feltűnni az égen. Kutakodva a csillag megjelenéséről, arra a következtetésre jutottak, hogy a csillag megjelenése a megváltó születését hirdeti. Így felmentek csaknem két év elteltével Jeruzsálembe, Heródes királyhoz, mivel ha valaki, ő biztos tudja, hogy megszületett-e a megváltó. Megtudván, hogy Betlehembe kell megszületnie, így elindultak arra. De megjelent a csillag nekik, aminek ők nagyon megörültek, és a csillag a Galileai Názáret nevű városba vitte őket. Álomban megintette az Úr angyala a bölcseket, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, nehogy megtudja, hogy Názáretben van a megváltó. Józsefnek, Máriának és a csaknem két esztendős Jézusnak el kellett menekülnie Egyiptomba egészen Heródes haláláig, nehogy megöljék a gyermek Jézust. Visszatérve nem mehettek Júdea vidékére Jeruzsálembe, hanem vissza kellett térniük Názáretbe.

Ezek után remélem, mindenki megmosolyogja azt az „édes”, de hamis képet, mikor látjuk a jászolban fekvő kisded Jézus felett a botjára támaszkodó három királyt.

2 megjegyzés:

  1. Üdv. mindenkinek.
    Egy pár mondat erejéig hozzá szólnék a fenti íráshoz én is.

    Szóval úgy tünik a fenti magyarázat szerint, hogy tulajdonképpen a Bölcsek a szent Családot Názáretben, Galileában találják meg a Csillag vezetése szerint, mert Lukács is leirja, hogy Mária tisztulása után József felvitte, vissza vitte családját Názáretbe. Rendben.
    De akkor miért kellett a családnak elmenekülnie Názáretből, ha Heródes csak Betlehemben és környéként gyilkolászott? Ott gyilkolászott, mert megnézette az irástudosokkal, hogy Betlehemben fog megszületni a Fejedelem. Názáret kb. 150 km-re volt Betlehemtől. Galileáig nem ment föl a mészárlás. Hogy féltek, nehogy beárulják, hogy Názáretben tartózkodnak? Az evangéliumokból tudjuk, hogy mig Jézus felnött és szolgálatba nem állott senki "nem gyanította", hogy Ő egy különleges személyiség lenne, csak úgy ismerték, mint József ácsmesternek fia (Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-é Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak?, Máte 13,55, - vagy "Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is? És megbotránkoznak vala ő benne. Márk 6,3). Jézus féltestvérei sem gyanítottak semmi Jézus felöl, amint az evangéliumokban kiderül, nem kellett tartani a "beárulástól". A kis Jézus és szülei nem voltak Názáret stár családja. Semmit nem tudtak róluk, ami az eljövendő Messiást illeti! Nem lett volna "beárulás".
    Máté csak azért "küldte el" a Szent Családot" Egyiptomba, hogy Hóseás 11,1-gyel "beigazolódjon" egy prófécia, miszerint Isten a Fiát egyiptomból "hívta ki":

    1. Mikor még gyermek volt Izráel, megszerettem őt, és Égyiptomból hívtam ki az én fiamat.
    4. Emberi kötelékekkel vontam őket, szeretetnek köteleivel, és olyan voltam hozzájok, mint akik leemelik szájukról az igát, és ételt adtam nyájasan eleikbe.
    Röviden szólva, ezek az Igék Izráelhez szólnak, még képletesen sem lehet Jézusra venni.

    Más. Ha Mátéban a Bölcsek Názáretben találtak a Családra, akkor miért irja Máté Egyiptomból való visszajövetelkor, hogy a Család Judeába akart menni, de félt Heródes fiától és inkább Názáretbe mentek, hogy megint beteljesedjen egy prófécia, dehát, eleve Názáretből mentek le Egyiptomba, miért csak most teljesedet be a prófécia, mikor másodjára mentek fel Názáretbe??

    Utána kellene nézni még egy apróságnak: Mátéban, Jézus Nagy Heródes idejében született. Heródes i.e 4-ben meghalt. Lukács a Siriában helytartó Cirénius idelyére teszi az "összeírást", de Cirenius I.sz. 6 tól volt helytartó Siriában! Akkor hogy is van ez? !!!

    VálaszTörlés